Megjelent a kormányrendelet a vállalati és lakossági hitelek törlesztésének felfüggesztéséről, azaz a fizetési moratóriumról. Sok kérdésre választ kaptunk, de a jogszabály eléggé szűken fogalmaz. Hogyan kell igényelni a felfüggesztést? Mi lesz a hitelkártyákkal? A Bankmonitor.hu pontokba szedte a részleteket és a kérdéseket.
5 millióan szerepelnek a Központi Hitelinformációs Rendszerben. Eközben a nyilvántartott hitelszerződések száma 9,6 millióra nőtt.
Eddigi csúcsára, 450 milliárd forint közelébe emelkedett a lakossági folyószámlahitelek állománya, a júniusig tartó egy év alatt pedig majdnem tizedével nőtt - írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.
A lakosságnak semmi kedve a hitelfelvételhez, de a svájci frank árfolyamának vészes emelkedése annak ellenére megemelte az össztartozást, hogy a törlesztés szorgalmasan folytatódott. A bankok eközben hajlandóak a betéteseknek magasabb kamatokat fizetni, mert a hazai források bevonása egyre fontosabbá válik.
Tavaly több, a háztartások hitelezésének feltételrendszerét érintő szabályozás változott, de az életbe lépett szigorítások ellenére a lakossági hitelek futamidő alatti kamatozása továbbra sem látható át kellően, ahogy folyószámlák díjstruktúrája sem - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtökön első alkalommal publikált fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján ismét a szokásos, indulatoktól fűtött politikai handabandázás folyt a parlamentben, holott tíz hónapi kormányzás után, s az egyre súlyosbodó pénzügyi-gazdasági-szociális válság közepette a miniszterelnöktől és az ellenzékétől is okkal vártunk volna konkrétumokat, fontos bejelentéseket, cselekvési programot, illetve javaslatokat.
Az idén áprilisban a háztartások forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó törlesztők voltak a szezonálisan nem igazított adatok szerint, a hónap során összességében csökkent a lakosság hitelállománya - közölte a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön a honlapján.
Elsősorban a túlzott hitelfelvétel az oka annak, hogy negyven százalékkal csökkentek a családok nettó megtakarításai, az éves jövedelem arányában.
A lakosság a hitelek felől a megtakarítások felé fordult 2010-ben. A nyugdíjvita növeli a lakosság pénzügyi tudatosságát, egyre többen látják a hosszú távú megtakarítások jelentőségét.
A magyar lakosság összesített betétállománya 25,8, a hitelállománya 10,8 milliárd forinttal csökkent szeptemberben, a devizahitel 41,1 milliárddal mérséklődött.
